Konstruktív Magazin

A hőszivattyúk méretezése és karbantartása

2018. június 6. | Kósa Krisztina, Csanád Bálint |  297 |
hőszivattyú

A hőszivattyúk méretezése és karbantartása

Hogyan történik a méretezés, ha családi házról, társasházról vagy irodaépületről van szó? Mire kell figyelni a kivitelezésnél? Mit okoz a rendszeres karbantartás hiánya? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, ha arra adnánk a fejünket, hogy hőszivattyúval váltsuk ki a gázt.

Méretezés családi házra

A hőszivattyú méretezése több összetevőtől is függ. Minden azzal kezdődik, hogy az adott épület épületenergetikai jellemzőit ki kell számítani (vagyis a fűtési és hűtési energiát), hogy megkaphassuk, milyen hőszivattyúra lesz majd szükség. Régebben ez fordítva volt, de manapság már a hűtésre van nagyobb kereslet. Ha a hűtési igény 100 kW, akkor ehhez 100 kW-nál nagyobb teljesítményt nyújtó hőszivattyút kell kiválasztani, még akkor is, ha a fűtési igény csak 70 kW. Tehát mindig a legnagyobb érték alapján kell az adott készülék mellett dönteni. Az viszont tény, hogy csak akkor érdemes hőszivattyúban gondolkodni, ha hűteni és fűteni is szeretnénk vele, nyáron ugyanis fel lehet használni hűtésre azt, amit télen fűtésre fordítanánk, és így a kettős hasznosítás értelmet nyer. Ám ha az adott ingatlan például egy iskola, a fentiek értelmében oda már nem érné meg betenni a készüléket, hiszen nyáron senki sincs, a gép pedig nem üzemel.

Ha egy családi házat veszünk alapul, oda sokkal könnyebb hőszivattyút találni, mint bármely más ingatlantípushoz, mivel kis teljesítményben mérföldekkel jobb hatásfokúak és kompaktabbak maguk a berendezések, mint más esetekben. Először is meg kell határozni, mennyi az igény, mekkora teljesítményű hőszivattyú lesz a megfelelő. Majd meg kell vizsgálni, hogy van-e elég terület a föld alatt talajszondás megoldásra, lehetséges-e egyáltalán azok elhelyezése: lehet-e fúrni az adott telken, nem egy sziklás talaj van-e a leendő ingatlan alatt – ez mind a geodéta feladata.

Ezek után vizsgálni kell azt is, hogy van-e víz a területen. Ha a területen található élővíz, akkor úm. el lehet venni belőle, és vissza is lehet engedni; természetesen mindehhez környezetvédelmi engedélyek szükségeltetnek. Abban az esetben, ha nincs ilyen lehetőség, akkor meg kell vizsgálni, hogy van-e talajvíz, hiszen akkor lehet kutat fúratni, hogy onnan kinyerhessük az energiát, majd egy másik kútba vissza is kell engedni – ezek a lépések is engedélyhez kötöttek. Ugyanakkor azt is tudni illik, hogy a talajszondás hőszivattyú bizony át tudja strukturálni a talajt, ha csak télen használjuk, hiszen lehűti azt, és ha nyáron nem melegítjük, ahogyan kell, akkor az komoly és maradandó károkat okoz.

Ezek mellett a levegőből is ki lehet nyerni a szükséges hőt, talán ez a legköltséghatékonyabb és leginkább pénztárcakímélő megoldás, valamint ez a verzió rombolja legkevésbé a környezetet.

A hőszükséglet kiszámítása manapság már rutinfeladat, hiszen az épületgépészek számára elérhető szoftverek segítségével egy családi házra vetítve maximum egy nap alatt megvan a kívánt eredmény, ami azt jelenti, hogy a szükséges fűtőberendezések, radiátorok számának meghatározására is sor kerül. Amennyiben viszont új építésű házról beszélünk, mindig szükséges az energetikai vizsgálat, ami ma már hozzátartozik az építési engedélyhez, és ami az egész számítás alapját képezi.

Ha visszagondolunk az elmúlt időkre, jó negyven évvel ezelőtt még nem volt ilyen informatikai lehetőség Magyarországon, hogy számítógép és különféle programok segítségével számoljuk ki a hőszükségletet, vagyis egyszerűen megtippelték, mennyi is adott légköbméterre. Ennek következményeképp a legtöbb fűtési rendszer túlméretes volt.

Méretezés társasházra vagy irodaépületre

Társasház és irodaépület esetén a hőszivattyú kiválasztásakor az egyszerűség nincs jelen. Ilyenkor a talajszondás lehetőséget nagyon nehézkes megvizsgálni, sőt, a legtöbb helyen nem is lehetséges ez az opció, és így nem marad más választás, mint a levegős. És hogy miért van ez így? A válasz egyszerű: nagyon valószínű, hogy nem lesz elég hely a talajszondás hőszivattyúnak. Szabályozva van, hogy egymástól hány méterre és hány darabot kell telepíteni, és egy városi területet alapul véve, nem jellemző, hogy rendelkezésre állna ekkora hely. Ha csupán egyetlen szonda méreteit tekintjük egy többlakásos épületre vagy irodaépületet alapul véve, bátran állíthatjuk, hogy a lehelyezés okán orbitális méretű költségekkel bírnak a berendezések. Vegyünk egy példát!

Ha egy minőségi irodaházat nézünk, próbafúrásokat kell végezni, ami azt jelenti, hogy lehelyeznek egy próbaszondát, ami így már egymillió forintot elvitt a költségvetésből. Ha kiderül, hogy működőképes a talajos verzió, a már lehelyezett berendezést természetesen fel lehet használni.

Kivitelezés és karbantartás

Egy autónál meg van szabva, hogy milyen időközönként kell felülvizsgálni, karbantartani, hogy minden rendben legyen. Nos, ez a hőszivattyúval sincsen másképp, csak ezt illetően sokkal szigorúbbak az előírások.

A berendezést évente kétszer is látnia kell szakembernek, ami nagyságrendileg 100.000 Ft-os költséget jelent, ráadásul a vezetékek szerelésére is nagyon oda kell figyelni, hogy ne legyen tömítetlenség, nehogy a gáz elfogyjon. Minden esetben szivárgásvizsgálatot kell lefolytatni még a legelején, majd bizonyos időközönként ezt szükséges megismételni. Öt-tíz évig biztosan működőképesnek kell lennie egy hőszivattyúnak, ám ha a karbantartást teljes mértékben elhanyagolják, akkor hamar tönkremegy. Aki végzi a rendszeres felügyeletet, annak meg van szabva, hogy hány órán belül kell kötelezően kiérkeznie a helyszínre, és elkezdeni feltárni a hibát, vagyis próbálják minimalizálni annak az eshetőségét, hogy komoly gond lehessen. Egy magára valamit is adó készülékgyártó ezekre nagyon odafigyel.

Csak speciális cégek szerelhetnek hőszivattyút, akiknek megvan hozzá a szakképesítésük; általában a gyártó cég az, aki üzembe helyezi az adott berendezést. Amennyiben nem így történik, a gyártó el is állhat a jótállástól, ami nagyon nem mindegy, ha egy olyan irodaházról vagy lakóparkról van szó, aminek csak a hőszivattyús megoldása 50-100 millió forintot emészt föl.

Mindemellett a kezeléséhez is érteni kell, nem lehet egyszerűen rábízni a házmesterre.

És hogy mikor tud olcsón üzemelni egy hőszivattyú? Ha például kútvizes megoldásra van lehetőség – ebben az esetben viszont alapvetés a vízhozamvizsgálat, hogy ne fordulhasson elő az, hogy egyszer csak elfogy a víz.

Kell-e alternatíva a hőszivattyú mellé?

Csanád Bálint épületgépész szerint nincsen rá szükség. Családi házak esetében előfordulhat, sok helyen van is, ellenben ha irodaépületről vagy társasházról van szó, nem nagyon hallani alternatíváról vagy tartalék fűtésről. Tudvalevő, hogy a hőszivattyú az elektromos áramot alakítja át hűtő-fűtő hőenergiává, és ugyan nem tartozik az olcsó kategóriába, sőt, meglehetősen drága, ám teljes mértékben kiválthatja a gázt.


2018. június 6. | Kósa Krisztina, Csanád Bálint |  297 |
hőszivattyú