Konstruktív Magazin

Új energiahatékonysági program Magyarországon?

2018. július 24. | Kósa Krisztina |  473 |
energiahatékonyság

Új energiahatékonysági program Magyarországon?

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közölte, hogy 2017-ben több évi stagnálás után újra emelkedett a globális energiafelhasználáshoz kötődő szén-dioxid-kibocsátás. Az energiahatékonyság ösztönzése és a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazása a károsanyag-csökkentés alapja, és a megtakarítások közel 80%-át teszik ki a globális éghajlatváltozás megfékezéséhez vezető úton. Az energia-megtakarítási célok teljesítéséhez Magyarországnak is új energiahatékonysági intézkedésekre van szüksége.

Kathleen Gaffneyé, az IEA energiahatékonysággal foglalkozó programvezetője szerint az energiahatékonyság javulása, illetve a megújuló energiaforrások és a tisztább tüzelőanyagok felé történő elmozdulás kulcsfontosságú szerepet játszott az üvegházhatású gázok eddigi csökkentésében.

2006-2016 között az összesített energiaintenzitás-javulás mértéke a történelmi átlag közel kétszerese volt, ami nagyon is pozitív eredmény, azonban még ezt is duplázni kell, ha el kívánjuk érni a párizsi 2015-ös klímaegyezmény céljait. A legújabb tendenciák pedig sajnos épp az ellenkező irányba mozognak: lassult ugyanis az energiaintenzitás javulása, és 2017-ben újra nőtt a globális szén-dioxid-kibocsátás. Ennek több oka is van, de a legnagyobb gond, hogy az energiafelhasználás 68%-ára továbbra sincs intézkedés.

Az egyik legfontosabb és legkevésbé lefedett terület még mindig az épületekhez kötődik. Már-már közhely, hogy az energiafogyasztás kb. 40%-a az épületállományhoz kapcsolódik, de azok energiahatékonyságának javítását szolgáló gazdasági potenciál 80%-a továbbra is kihasználatlan.

Az energiahatékonysági beruházások befektetési igénye magas, az IEA számításai szerint éves szinten 1000 milliárd dollárnyi befektetésre van szükség globálisan az előttünk álló években 2050-ig. Az energiahatékonyság amellett, hogy az egyik legköltséghatékonyabb eszköz a gazdasági növekedés ösztönzésére, a nyilvánvaló energia-megtakarítás mellett hozzáadott értékteremtéssel jár az egészségügyi, szociális és környezetvédelmi hatásain keresztül is.

Energiahatékonysági szakpolitikák: új intézkedésekre van szükség

A jól definiált közös célok és stratégiák ellenére Magyarország lassan halad előre energia-megtakarítási kötelezettsége teljesítése terén. A megkezdett hazaz intézkedések eredménye még kevéssé látszik, és a jelentős energiafelhasználó ágazatok közül a legnagyobb, azaz a lakosság irányába és számára korlátozott pénzügyi keretű program áll rendelkezésre, pedig a háztartások által felhasznált energia 40-50%-a megtakarítható lenne.

Ahhoz, hogy felpörgessük az energia-megtakarításokat, minél hamarabb szükség lesz további szakpolitikai intézkedések kidolgozására és új szemléletmód bevezetésére is. Több, olyan lakosságot cézó program indítása is lehetséges, amely minimális költségvetési forrásbevonást igényel, sokkal inkább jogi szabályozókkal, illetve azok harmonizációjával képes segíteni a hazai célok teljesítését. Ilyen lehet többek között az energiahatékonysági beruházások közműszámla-alapú finanszírozása, vagy az áfacsökkentés kiterjesztése az energetikai korszerűsítést célzó beruházásokra.

Azok az országok tudnak sikeres energiahatékonysági szakpolitikai intézkedéseket véghez vinni és eredményeket felmutatni, ahol ragaszkodnak a kiszámíthatóság, stabilitás, tervezhetőség, nyitottság elvéhez. 


2018. július 24. | Kósa Krisztina |  473 |
energiahatékonyság