Konstruktív Magazin

Belsőépítészet vagy lakberendezés?

Nem összekeverendő a kettő

2018. június 19. | Teodorescu Tímea |  270 |
szakmatörténet

Belsőépítészet vagy lakberendezés?

Manapság mindenhol csak álomotthonokról olvashatunk, és gyönyörködhetünk mesébe illő fotóikban. Széles a kínálat a különböző építészeti, belsőépítészeti anyagokból, lakberendezési cikkekből is. Abban viszont nehéz eligazodni, hogy a sokféle termékből éppen melyiket válasszuk, hogy is fogjunk hozzá egy belső tér ki-, illetve átalakításához. Ilyenkor ötlik fel a gondolat: hívjunk belsőépítészt! Vagy lakberendezőt?

Mi a különbség a kettő között?

Az építészekről mindenki tudja, mivel foglalkoznak. Megtervezik az adott funkciónak megfelelő épületet, számításokat, látvány- és kiviteli terveket készítenek. Szerencsés esetben itt már bekapcsolódik a belsőépítész (a lakberendező még csendben várja, hogy sorra kerüljön), és együttműködik az építésszel a gördülékeny munka érdekében. Mégiscsak praktikusabb kitalálni egy-egy tér elhelyezkedését, egymáshoz kapcsolódását papíron, mint utólag bontani. Bár ez is előfordult már.

Miután elkészült az alap, a főfalak és a tető, a külső szemlélő számára olyan az épület, mintha már kész is lenne. Mintha… pedig valójában most következik a bonyolultabb fázis: a belső terek kialakítása, az épületgépészeti és villanyszerelési munkálatok, végül a harmonikus összkép kialakítása. Míg a térkialakítás inkább az építész és a belsőépítész feladata, addig az a látvány, ami a lakás-, illetve házavatón fogadja a vendégeket, már a lakberendezőé. Sok átfedés van a két szakember munkája között, de lényegesek a különbségek is.

A belsőépítészek komplex statikai és gépészeti képzésben részesülnek, és többnyire építészeti irodákban dolgoznak olyan volumenű projekteken, mint iroda-, és parkolóházak, bankok, és egyéb középületek belső kialakítása. A lakberendezők a tévhittel ellentétben nem pusztán az esztétikai kialakítással foglalkoznak, ennél komplexebb feladatuk van. Mindezt inkább lakások, kisebb irodák, magánrendelők esetén végzik. Nem részesülnek ugyan statikai képzésben, ennek ellenére ismerniük kell a fő- és válaszfalak elhelyezkedését, mert gyakran előfordul, hogy egy teret funkcionálisan át kell tervezni. Ez leginkább a már évek óta használatban lévő lakások átalakításánál adódó feladat. Ehhez falbontási és építési tervet kell készíteni, ezen felül elektromos kiállási tervet és padlóburkolati tervet is gyakran kérnek a megrendelők. Miután a nagyobb munkálatok elkészültek, jönnek azok a lépések, melyek a lakásból otthont varázsolnak. A belsőépítész fel tudja mérni a személyes igényeket a terek kialakításánál, a lakberendezőnek kell azonban az utolsó simításokat megtennie azért, hogy a végeredmény egy mindenki számára szerethető élettér legyen.

Látható hát, hogy mindkét szakma igen nagy felkészülést és szaktudást igényel, következő cikkünkben pedig tovább bontogatjuk majd egyik fontos feladatunkat, az otthonteremtés szépségét.


2018. június 19. | Teodorescu Tímea |  270 |
szakmatörténet